CímlapPályázatokHírarchívumKapcsolat
2017. 04. 29. - Péter
Keresés az oldalon:
Kerékpárút, zarándokút, szállodakomlexum, ajándéktárgyak a turizmusért

A gazdasági turizmus és a környező települések összefogása lehet az egyik kiindulópont Tatabánya idegenforgalmának fejlesztéséhez – mondta Bencsik János polgármester a város, a területfejlesztési minisztérium és a Tájak, Emberek, Környezet Egyesület szakmai napján.


TEKE - fotó: Civilkd.huA gazdasági turizmus és a környező települések összefogása lehet az egyik kiindulópont Tatabánya idegenforgalmának fejlesztéséhez. Az üzleti turizmus alapja a Fő térre tervezett néhgycsillagos szállodakomlexum lehetne – mondta Bencsik János a város, a területfejlesztési minisztérium és a Tájak, Emberek, Környezet Egyesület szakmai napján.

A Tatabányai Ipari Parkban működő külföldi cégeknek köszönhetően – az előzetes felmérések szerint – akár hetven százalékos kihasználtsága is lehet az új szállodának.
Bencsik János beszéde - fotó: Civilkd.huBencsik János előadásában szólt arról is, hogy a város a közeljövőben átveszi a megyei önkormányzattól a Tatabányai Múzeumot, amely 1997-ben az Év Múzeuma lett, a következő évben pedig Tatabánya az Év Múzeumpártoló Önkormányzata címet nyerte el. A közös törekvések eredményeként nemzetközi figyelmet keltett a Tatabányai Szabadtéri Múzeum, Ipari Skanzen, amelyet a múzeumi világszervezet legutóbbi bécsi találkozójának résztvevői is megtekintettek. A skanzenben nem csak bányász szakmakultúra emlékei tekinthetők meg, hanem az újra épített és berendezett, korabeli utcáknak köszönhetően a különböző társadalmi rétegekhez tartó emberek életmódja, öltözete is. A Mesterségek utcájában, az iskolamúzeumban önkéntesek közreműködésével úgynevezett élő bemutatókat szerveznek a múzeum munkatársai – mondta a polgármester.
Fotó: Civilkd.huA városvezető elmondta azt is, hogy nyaranta ugyanitt művészeti táborok működnek. Szerinte az ipari skanzen további fejlesztése révén olyan idegenforgalmi helyszínt kínál a város, amely túlnőhet az ország határain is. Az idegenforgalom terén szorosabb együttműködést kíván kialakítani egymással Tatabánya és Tata önkormányzata - tette hozzá. Ennek egyik lényeges eleme lehet a finanszírozás feltételek megteremtésével a két város között kialakítandó kerékpárút. Kiemelte a bakancsos turizmus fontosságát, a Gerecse és Vértes nyújtotta kirándulási lehetőségeket. Úgy vélte, hogy ezen a területen Tatabánya a Vértes-Velence térség egyik kapuja.
Szólt emellett a Mária Út Egyesület kezdeményezéséről, amely szerint a Mária út mintegy 1400 kilométer hosszú gyalogos és kerékpáros zarándokút lesz Mariazell és Csíksomlyó között. Az utat vagy annak kisebb szakaszait bármely irányban be lehet majd járni a tervezett útjelzésekre és térképes útikalauzra támaszkodva, az ajánlott szálláshelyek igénybevételével. A Mária út is kapcsolódási pont az idegenforgalomhoz, hiszen a tervezett útvonal Csákányospusztánál Veizer Tamás - fotó: Civilkd.huérinti Tatabányát, amely továbbhaladva többek között Vértessomlót, Majkot, Oroszlányt és Csatkát is érintik a megyében – hangsúlyozta, majd ismertette az előkészítő munka jelenlegi állását is.

A tatabányai idegenforgalmi stratégia kidolgozásának munkafázisairól, szerkezetéről dr. Borsos Zoltán szakértő tájékoztatta a jelenlevőket.

A konferencián Michl József tatai polgármester kifejtette: nem szándékuk elérni, hogy évente kétmillió turista kerese fel a vizek városát, amelyre a település nem készült fel: szeretnék, ha a városfejlesztéssel a városlakók nyernének elsősorban és az odalátogatók egy szép, kellemes környezetű, hangulatos barokk kisvárosban gyönyörködhetnének. Elmondta: a térségi programok szervezésében elsősorban Tata a megyeszékhely együttműködő partnere az idegenforgalom terén, szerinte a kerékpárút megvalósítása ezért szimbolikus értelemben is fontos, mert olyan összeköttetések jönnének létre, hogy a két településen élők "önerőből" is elérhetik egymást.

A szakmai napon mód a Tatabánya helyzetéhez hasonló, a megújulás lehetőségeit más-más módon kereső nagyvárosok vezetői révén új ötleteket, módszereket ismerhett meg a több mint félszáz résztvevő. Dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere kiemelte: városuk idegenforgalmának fellendítésében szintén támaszkodnak a bányászhagyományokra, aminek alapja a föld alatti bányászmúzeum. A másik lehetőség a gyógyturizmus a medves szubalpikus klímájával, a szép környezettel, Salgó várával.

Tatabányán már régi ismerősként köszönhettük Fedor Vilmos miskolci alpolgármestert, aki kifejtette: ők már 2004-ben elkészítették helyi szakemberek bevonásával a hajdani iparváros idegenforgalmi stratégiáját, amely mintegy 10 milliárd forint értékű fejlesztéseket ütemezett elő. Ennek egy része uniós forrás, egy része a város pénze, a nagyobbik rész viszont a helyiek támogatásából, munkájából adódott össze. Mostani előadásában új fotókkal illusztrálta azokat az eredményeket, amelyeket az Európa Kulturális Fővárosi címért beadott pályázat óta elértek, és amelyeket több kiadványban is propagálnak. A térségi kapcsolatokról szólva kiemelte: fontos, hogy a környék nagyvárosaival, Debrecennel, Egerrel, Salgótarjánnal szoros együttműködést alakítsanak ki. Az alpolgármester sikernek tartotta azt is, hogy a kulturális alapú városfejlesztéshez sikerült konszenzust elérnie a helyi politikai erők között.

A tanácskozás résztvevői Bodrogai Zoltán (Turizmus Rt.) jóvoltából képet kaptak a regionális és az országos turisztikai pályázati lehetőségekről, s így már konkrét adatok birtokában mérhetik fel, hogy az idegenforgalomnak milyen gazdaságélénkítő és városfejlesztő szerepe lehet egy adott településen.

A hozzászólók a szakmai nap végén valóságos ötletbörzét tartottak, és olyan eseményeket, programokat javasoltak, amelyek vonzóak lehetnek nemcsak a városlakók, hanem az idelátogatók számára is. Több együttműködő partner is bemutatta kínálatát, elmondta javaslatait, terveit a fórum hátralévő részében. Szuromi Zsolt (Glóbusz Környezetvédő Egyesület) a már-már hagyománnyá nemesedő Faszén Fesztivál kulisszatitkaiba engedett bepillantást, és több új ötletet javasolt, például barlangkoncertet a Szelim-barlangban.

Krkos Márk (Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület) a természeti értékek hatékonyabb megóvását, népszerűsítését tartotta fontosnak. Róka Gyula (Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület) a kiadványaikat - kifestőkönyv Székesfehérvárról, a régió kerékpárútjait és az ehhez tartozó szolgáltatásokat bemutató térképet - ajánlotta és beszélt közeli terveikről.

Marczis Béla az ország első magyar veterán autó- és motorkerékpár-múzeumáról szólt, is kiemelte: noha több igen színvonalas könyvben, albumban szerepel a múzeum, a városban szinte semmilyen támogatást nem kap arra, hogy fejleszthesse az 1973 óta létező kiállítóhelyet, felújítsa, karbantartsa a 200 darabos gyűjteményt. Szutter Levente fontosnak tartotta a környezetért, az építészeti örökség megóvásáért cselekvők munkájának elismerését, valamint fontosnak tartotta, hogy a különböző ajándéktárgyak forgalmazásával lehetne a város hírét öregbíteni; Csík Rudolf több vonzó program megszervezését sürgette; Kelemen Zoltán amellett foglalt állást, hogy a bányászhagyományok ápolását új ötletekkel lehetne színesíteni. Fűrészné Molnár Anikó a skanzen fejlesztésnek lehetőségeit vázolta fel.

A találkozón elhangzott szakmai anyagok hamarosan hozzáférhetőek lesznek a a www.varosunktatabanya.hu oldalon: emellett szeretnénk, ha az érdeklődők ötleteiket megosztanák velünk. A városunk, Tatabánya honlapján a regisztráció után a cikk végén megjelenik a szövegbox a hozzászólások számára: oda várjuk a további ötleteket, javaslatokat.

szöveg: www.varosunktatabanya.hu
fotó: Civilkd.hu

 
CsillagNET Internet Iroda Címlap | Pályázatok | Naptár | Címlisták | Fórum | Archívum