Fejér-megyei Nyugdíjasok Közhasznú Érdekvédelmi szervezetének
rövid történetének és tevékenységének leírása

1.) A Fejér-megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete 1980 február 28-án alakult Martonvásáron. Tóth Imre tanár úr, akinek az a gondolata támadt, hogy kellene egy az időseket összefogó klubot alakítani. A gondolatot tett követte. Az akkori Hazafias Népfront helyi vezetői a kezdeményezést jónak találták és segítették a klub megalakítását, majd annak tevékenységét. A klub tevékenysége a nyugdíjas korú idős emberek szórakozásának igényét volt hivatott kielégíteni. A szórakozási lehetőség magába foglalta a kirándulásokat, közös névnapok megünneplését. Az összekovácsolódott nyugdíjas közösség hamar rájött, hogy nem csak a szórakozásra van igényük, hanem képviseletükre is, a helyi és más hatóságok előtt. 1981-ben Dobos Károlyt választják vezetőjükké, aki szorgalmazta a nyugdíjasok valódi érdek képviseletének létrehozását. Üszögi Bleier Jenő közreműködésével létrejön Dunántúlon a nyugdíjasok képviseleti szerve. Megalakítják a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségét 1988-ban majd a Fejér-megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetét, melyet 1989 október 09-én bejegyeztetnek és jogerőre emelkedik a szervezet tevékenysége. 1994-ben megalakul a Nyugdíjas klubok Idősek Életet az Éveknek Országos szövetség Fejér-megyei szervezete a már működő nyugdíjasok megyei tagszervezeteire szerveződve. 1997-ben még egy szervezetet a Fejér-megyei és Székesfehérvári Nyugdíjasok Baráti Szövetségét hoznak létre ugyancsak a Dobos Károly által létrehozott nyugdíjas tagszervezetekre szervezve. Ezáltal a tagszervezeteink kettős, hármas megyei tagsággal rendelkeznek.

2.) Az akkor megalakított megyeszintű szervezet 72 nyugdíjas klubot képviselhetett. Fejér-megye minden területéről. Az első fejezetben taglaltak szerinti céllal alakult meg illetve alakították meg a megyei szintű szervezetet. A klubon belüli tagság összetétele tükrözte, hogy az egyes tag mely területen dolgozott, tevékenykedett. Élesen elváltak egymástól a nyolcvanas évek elején megalakult klubok aszerint, hogy kinek mi volt a foglalkozása. Külön alakult meg a földműveléssel foglalkozók, bányászok, a közigazgatásban dolgozók, a pedagógusok, az igazság szolgáltatásban, a honvédségnél, stb. Megfigyelhető volt, hogy egy-egy alakuló klub létrehozásában, szinte minden esetben a mozgató rugó szerepét az adott településen élő valamelyik nyugdíjas korú pedagógus látta el, kivétel a fegyveres erőknél lévőket.

3.) A szervezet alapszabályát, a civil szférát érintő törvények alapján számos esetben át kellett dolgozni. A ma érvényben lévő, most már közhasznú szervezet alapszabálya a törvényi előírásoknak megfelelően rögzíti a szervezet tevékenységét, feladatait, melyek a következők:
-egészség megőrzés, betegség megelőzés tagszervezeteinél ez irányú előadások szervezése.

-szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
-oktatás-ismeretterjesztés szervezése,

-kulturális és hagyományőrző tevékenységhez segítségnyújtás

-környezet védelem, szelektív hulladék gyűjtés előnyeinek ismertetése

-hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése

-emberi és állampolgári jogok védelmének elősegítése ismertetése

-fogyasztói érdekvédelem erősítése

-euró-atlanti integráció lényegének ismertetése.

4.) A feladatokat stratégiai tervek alapján határozzuk meg egyes területeken lévő tagszervezeteink számára, figyelembe véve helyi sajátosságukat. Minden településen más és más területen kell aktívan részt venni nyugdíjas társainknak. Egységesen segíteni kell a helyi önkormányzat idősügyi politikájának optimális kidolgozását. Ehhez szükség van az idős emberek tapasztalataira, véleménynyilvánításukra. Tagszervezeteink vezetőségét tájékoztatjuk az időszerű nyugdíjasokat érintő problémákról, és mi is vissza jelzést kérünk a hozzájuk eljutatott téma fogadtatásáról. Rendszeres kapcsolatot tart a megyei szervezet elnöksége a tagszervezetek vezetőivel.

5.) A kommunikáció elősegíti, hogy a település polgármesteri hivatalát, a nyugdíjasokat érintő esetleges diszkriminatív intézkedéseik során konkrét témával felkereshessük. Segítségnyújtást tudunk kérni tagszervezeteink számára a korrekt tájékoztatás alapján. Megállapítást nyert, hogy az önkormányzatok számos esetben nagyon jó kapcsolatot tartanak fenn, több esetben a nyugdíjas klubbal, mivel csak ez az egy civil szervezet működik településükön. De a többi településen is pozitív megállapításra jutottunk. Szükségesnek tartom, hogy még határozottabban segítsük elő a hivatalban dolgozó szociálpolitikai előadó munkáját avval, hogy folyamatosan tájékoztatjuk az időskorú társaink egészségi állapotáról, anyagi helyzetéről. Igaz nagyobb településeken ez a gond részben vagy egészében megoldott a helyi család és ifjúságvédelmi szolgálat működtetésével. Ismeretünk van arról is, hogy jól működő magánkézben, vagy önkormányzati kertekben lévő
-3-
idősek otthona, felvállalja környezetben lévő idősekről való gondoskodást a nyugdíjas klub segítségével. A most nemrégiben elfogadott NCA nemzeti civil alapprogram segítséget és lehetőséget nyújt nekünk megyei és tagszervezeteink számára a pályázati lehetőségek kiaknázására. Nagy megelégedéssel fogadták tagszervezeteink az 1%-os SZJA-ból visszamaradt összeg civil szervezetekhez való juttatását. Mivel a klubjaink többszörös tagsággal rendelkeznek, így számos esetben inkorrekt, ellentmondásos tájékoztatást kapnak az Országos szervezetektől. A NCA -tól azt várjuk, hogy egységessé tegye a sokrétű nyugdíjas civil réteget.

6.) A minőségi fejlődést a tagnyilvántartások pontosítása, a nyilvánosság lehetőségének biztosítása, a társszervezetekkel való őszinte párbeszéd, a
kulturális tevékenység koordinálása, a bíróságon való bejegyeztetés, a közös cél elérésére való törekvés, az információk egymás közötti kicserélése fogja biztosítani.

7.) A kommunikáció sajnos javításra szorul. Mindaddig problémát fog jelenteni az egymás közötti információk kicserélése amíg a tagszervezetek is és a megyei és országos szervezetek is féltékenyek egymásra. Amíg nem ismerik el egymás sikereit, és azt nem is segítik elő. Tapasztalatom az, hogy egy-egy tagszervezet több megyei szintű nyugdíjas szervezetnek is tagja, éppen ezért kellene még szorosabb kapcsolatról tanúbizonyságot tenni.

8.) A szervezet célja képviselni a civil társadalom nyugdíjas rétegét a helyi önkormányzatoknál, megyei közgyűlésben, az idősügyi tanácsban. A tagszervezeteknél ez abban nyilvánul meg, hogy a helyi önkormányzatnál el kell érni, hogy mint szervezet vezetője illetve delegáltja állandó meghívottként részt vegyen a testületi üléseken. Ez szervezeti szinten abban áll, hogy a megyei vezetésnél ki kell kényszeríteni a folyamatos ránk vonatkozó témában a tájékoztatást. Némi lehetőséget látok abban, e területen, hogy megalakul a Fejér-megyei Idősügyi Tanács.

9.) Az Európai Integráció jegyében és a régiók megalakítása vonatkozásában bontogattuk szárnyainkat, de a jelenlegi érdektelenség, talán a féltékenység gátolja e munka végzését. Több véleményt hallottam a régiós nyugdíjas szövetség megalakítása ellen. Pedig ez a jövő. Uniós pályázatokra csak így van lehetőségünk.
Eddig is alulról szerveződtünk, nem szükséges megvárni azt, hogy mint mondanak odafenn. A Fejér-megyei Nyugdíjasok Közhasznú Szervezetének elnöksége felvette a kapcsolatot a megyében lévő többi megyei szintű nyugdíjas szervezettel, egy kivételével, mai napig nincs kommunikáció, pedig az elnökeik tiszteletbeli tagjai a mi szervezetünknek. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy például a kulturális rendezvényeink legyenek közösen megszervezve. Egy kicsit elszomorít, hogy más megyékben lévő szervezetekkel jobb a kapcsolat, többet tudunk egymásról, közös rendezvényt tudunk létrehozni.

10.) A szervezet gazdasági tevékenysége a takarékosság jegyében zajlik. Az elmúlt években igen csak szűkösen rendelkeztek anyagiakkal. Ez betudható az előző vezetés /elnökség/ passzivitásának. Várták a csodát, pedig azok nincsenek. Előző évekből visszamenőleg nem találkoztam a dokumentációk között pályázati anyaggal melyet benyújtottak volna. Az osztogató elméletről le kell szokni és tudomásul kell venni, hogy meg kell dolgozni a kapott támogatásért, illetve pályázatokat kell készíteni. Ehhez kell a számítógépes el látottság, Internet, egy olyan helyiség ahol mindezeket üzemeltetni is tudnánk. A kis településeken működő tagszervezeteink a helyi önkormányzat által fenntartott kulturális helyiségben van mód közös Internet üzemeltetésére. A megyei civilház segítsége révén pályázatot tudtam benyújtani, ezáltal tagszervezeteinknek is tudtunk kiírni pályázatot működési költségük segítésére, ez az összeg nem nagy de most már a megyei szervezet is tudott anyagilag segíteni összesen 255.000 Ft értékben.

11.) Együttműködési kapcsolatainkat szeretnénk kibővíteni a megye határon túlra is, ehhez nagyban hozzájárul a civilházban lévő internetes lehetőség. Így lehetőségünk van Interneten keresztül naprakész információkat cserélni egymásról. Közös rendezvényeket megszervezni, lebonyolítani. Egyes tagszervezeteinknek Szlovákiában, Burgerlandban, Németországban, Romániában vannak kapcsolataik. A kapcsolatok fenntartása nehézkes, sok esetben csak levelezés útján valósul meg. A személyes találkozás a szűkös anyagi lehetőségek végett csak egy-két fős delegáció útján realizálódik. 1998-ban volt a martonvásári klubnak lehetősége a Határontúli Magyarok Hivatalának segítségnyújtása révén pályázat útján támogatást nyújtani a kölcsönös személyes látogatásra. A martonvásáriak 10 fővel a Nagybányaiak 18 fő-vel vettek részt . 2004 májusától nagyobb lehetőséget látok e kapcsolatok személyes erősítésére.
Természetesen ez esetben is a jól elkészített pályázatokra lesz szükség ahhoz, hogy anyagilag kivitelezhetők legyenek a személyes találkozások.

12.) A Közép-Dunántúli Régióban egy szövetség szervezését kezdeményeztem, Fejér-, Komárom-Esztergom,-Veszprém-megyék vonatkozásában, mint Közép-dunántúli Nyugdíjasok Regionális Szövetsége. 2003 év április 29-én találkoztunk Vértessomlón e szövetség létrehozásának érdekében. Első nekifutásként az általam összeállított az 1989 évi II.sz egyesülési törvény és az 1997 CLVI. évi közhasznúsági
törvény alapján kidolgozott alapszabály és ügyrendi mellékletre kijelentették, hogy az így nem elfogadható.
Az Országos szintű nyugdíjas szervezetek elnöksége sem támogatta kezdeményezésemet. Ez abban is megmutatkozott, hogy a megyei Közgyűlések erkölcsileg és anyagilag támogatták az első Közép-dunántúli Regionális nyugdíjas találkozót, melyen az Országos nyugdíjas szervezetek elnöksége nem képviseltette magát személyesen. Az idősügyi Tanács Titkára Hegyesiné Dr Orsós Éva úrasszony üdvözölte e kezdeményezést és az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is elismerve rendelvényünket képviseltette magát. /Forgó Györgyné, Papné Istenes Márta /. Ezek után felmerül a kérdés, hogy akik érdekében, jobbító szándékkal szerettük volna létrehozni egy olyan szövetséget amely az unóban számításba jön a pályázatok lehetőségének kiaknázásában ezt egyszerűen elvetik, akkor érdemes e, egyáltalán térítés mentesen szabadidőt feláldozva, olykor saját jövedelmünkkel támogatva a szervezeti tevékenységet folytatni, illetve dolgozni érte. Mi civil nyugdíjas szervezetek alulról szerveződtünk, meg kell tanulnunk, hogy nem a fentről jövő utasításokat kell várnunk az értelemben, hogy mit csináljuk, hanem mi magunknak kell a lépést az irányba megtenni, hogy boldogulni tudjunk. Az Országos Idősügyi Tanács létrehozását csak üdvözölni tudom, és bízom abban, hogy a mindenkormánynál igazi érdekvédelmünket fogják képviselni.

Martonvásár 2004 december 06-án

Ambrus István László
Megyei elnök