2005. július 01.
Az, hogy szülővé válunk és szülőként formálódunk, nem mellékes része az életünknek. Sokunk számára átformáló, embert próbáló élmény, amely mélyen meghatározza életünket. Mégis olyan kevés szó esik róla a világban! Ez a szolgálat pedig éppen erről szól. Az Otthon Segítünk Szolgálatot az az egyszerű szülői tapasztalat hívta létre, hogy a kisgyermekes években nagyon sok segítséget jelent egy olyan személy barátsága, aki már átélte szülőként ezeket az éveket.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ OTTHON SEGÍTÜNK SZOLGÁLATRA?
Dr. Kopp Mária, Dr. Csoboth Csilla és Dr. Purebl György 1998-ban tudományos felmérést készített arról, mi befolyásolja Magyarországon azt, hogy kik vállalnak gyereket, gyerekeket.
Kimutatták, hogy a gyermeket vállaló fiatal nők terhelése rendkívül nagy. Sokan érzik magukat fáradtnak, kimerültnek. Ez a terhelés és kimerültség még tovább emelkedik, ha több kisgyermek is van a családban.
Bátrabbak a gyerek vállalásban azok a nők, akik úgy érzik nehéz helyzetben számíthatnak szülőre, rokonra, barátra. 10 év alatt a legnagyobb változás az volt, hogy nagyon lecsökkent az úgynevezett társas támogatottság érzése.
„… a mai magyar társadalomban, legalábbis statisztikailag, a gyermekvállalás krónikus stresszállapotot, folyamatos fizikai túlterheltséget jelent. Ez a teljesen méltánytalan állapot egészségügyi, pszichológiai oldalról bizonyítja mindazt, amit a demográfiai, szociológiai vizsgálatok régóta jeleznek, hogy a mai magyar társadalomban a gyermekvállalás aránytalan túlterheltséggel jár. A társadalomnak alapvető kötelessége, saját túlélése, pl. a nyugdíjkrízis megoldása szempontjából is, a gyermeket vállaló szülők fizikai túlterheltségének egy részét átvállalni.”
(Dr. Kopp Mária, Dr. Csoboth Csilla, Dr. Purebl György: Fiatal nők egészségi állapota, Szerepváltozások 1999.)
Az első kisgyermek megszületésekor gyökeresen új élethelyzetbe kerülnek a fiatal szülők. Sok a kötöttség, sok a váratlan, bizonytalan helyzet. Fárasztó, hogy éjszaka is többször fel kell kelni. Sok szülőt megriaszt a felelősség súlya.
Az egész kisgyermekes életkort meghatározza, hogy tele van előre nem tervezett, kiszámíthatatlan helyzetekkel. (Azt hiszem, ez adja egyúttal ennek a korszaknak a báját is: hogy egy új emberke élete kezdődött el. Aki csupa titok, akinek önállósága van, ugyanakkor még teljesen a szüleire szorul.)
Az új életritmus sokszor monoton. Nem könnyű megtalálni a pihenésre alkalmas időt: ebből az új feladatból már nem lehet kiszállni, nincs szombat és nincs vasárnap.
Sok fiatal édesanya bezártnak érzi magát: hiányoznak neki a külső kapcsolatok. Nehéz beállítani az egyensúlyt saját személyes vágyai és gyermekei szükségletei között. A külső hatások csak felnagyítják ezt a problémát: egyszerre hangoztatják azt, hogy valósítsd meg önmagad, és azt, hogy egy jó anya mi mindent nyújt gyermekének. Sok szülő elégedetlen önmagával és kevésnek érzi magát, akár amiatt, hogy nincsenek sikerei.
Sok családnak az okoz nehézséget, hogy olyan családi mintákat örököltek, amelyek már nem felelnek meg saját életvitelüknek. Néha a szakértői hozzáállás ássa alá a szülők önbecsülését és saját szülői képességükbe vetett hitüket.
Ezeket a természetes nehézségeket felnagyítják a betegségek, családi konfliktusok, megélhetési gondok, egyedüllét, testvérkonfliktusok, stb.
Ebbe a helyzetbe szeretnénk elvinni azt, amit régen talán egy több generációs nagycsalád magától is nyújtott: a tapasztalatot, a biztonságot, a kapaszkodót, a jelenlétet, azt az érzést, hogy nem vagyunk egyedül.
MIBEN KÜLÖNBÖZIK AZ OTTHON SEGÍTÜNK SZOLGÁLAT A HAGYOMÁNYOS SEGÍTŐ SZOLGÁLATOKTÓL? MIBEN EGYEDI?
• személyre szabott
• intimitása van
• nem hivatalos, nem hatóság, nem küldenek minket
• nem mindenáron akarunk segíteni
• a család saját belső erőforrására építünk
• látogatjuk a családokat
• rendszeresen
• fontos a közvetítés a szakemberek felé
MIT ADUNK A CSALÁDOKNAK?
• időt
• gyakorlati segítséget (két kezet)
• meghallgatást (két fület)
• tapasztalatot
• információt
• új nézőpontokat
• optimizmust