2005. július 15.
-1-
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Egyesület neve: Máriahalmi Polgárőr és Faluvédő Egyesület
Székhelye: 2527 Máriahalom, Petőfi u. 9.
Működési területe: Az Egyesület székhelye és közigazgatási területe.
AZ EGYESÜLET CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI
A bűncselekmények megelőzése, a vagyonvédelem érdekében önkéntes tevékenységet kifejtő lakosok, állampolgárok és szervezetek összefogása, rendszeres működésük összehangolása.
A bűnalkalmak korlátozásával az ismertté vált bűncselekmények mérséklése, a vagyonvédelem javítása.
A lakossági biztonságérzet növelése, ezen keresztül és emellett a lakóközösségi kapcsolatok erősítése.
A lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése.
A célkitűzéseket és feladatokat tevékenységeken keresztül valósítja meg az Egyesület:
- Gyermek és ifjúságvédelem. Az egyesület jelzéseket ad az illetékes önkormányzati szerveknek, hatóságoknak, gyermek- és fiatalkorúak értelmi, erkölcsi, testi fejlődését súlyosan veszélyeztető észlelt magatartásokról, melyek esetében már szükséges bűnmegelőző jellegű védő-óvó intézkedéseket tenni.
- A közbiztonság védelme. A működési területén az ingó és ingatlan vagyontárgyak védelmére és a károkozások megelőzése érdekében lakossági járőrszolgálatot szervez.
- A közrend védelme. A bűncselekmények elkövetését elősegítő körülményekről tájékoztatja a rendőri és más intézkedésre jogosult szerveket. A tettenért bűnelkövetőt haladéktalanul átadja a legközelebbi rendőri szervnek vagy rendőrnek.
- A lakosság körében közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési jellegű oktató, felvilágosító, tanácsadó tevékenységet folytat, együttműködve a rendőri bűnmegelőzési szervvel.
- Feladatai ellátása érdekében az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat a törvényben rögzített keretek között.
- Környezetvédelem. A falukép javítása. A környezetvédelem érdekében önkéntes társadalmi munkát végez, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével összhangban.
- Sport és kultúrális élet segítése.
- Önkéntes tűzoltóság megalakítása és működtetése, hivatkozva az 1996.évi XXXI. tv-re. Az Egyesület tűzvédelmi oktatást végez, és mindent megtesz a tűzesetek megelőzése és elhárítása érdekében. Az 1996.évi XXXI. tv. 36.§ szerint az önkéntes tűzoltóság feladatainak ellátása érdekében megállapodást köthet a települési Önkormányzattal.
- Az Egyesület tevékenységi területei, taglétszám alapján tagozati csoportjai alakíthatók. A tagvezetők illetve csoportvezetők munkájukról rendszeresen tájékoztatják az elnökséget. A területükön érdekelt szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel folyamatosan kapcsolatot tartanak.
-2-
JOGKÉPESSÉGE
Az Egyesület önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerint kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. AZ EGYESÜLET a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik.
Önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.
Az EGYESÜLET:
a) a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26. § c) 15. alapján kiemelkedően, valamint
b) a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26. § c) 10. pontja alapján, továbbá
c) a környezetvédelem terén a Kszt. 26. § c) 9. pontja alapján
közhasznú tevékenységet folytat.
Jogi személy, amely önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá költségvetéssel rendelkezik.
AZ EGYESÜLET:
a) nyilvántartott tagsággal rendelkezik;
b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, szolgáltatásait bárki igénybe veheti;
c) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja,
e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt;
f) az 1.6.1.) a) pontban foglalt közhasznú tevékenysége során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bekezdésének f) pontjában és 2. § (1) bekezdésében és a 2/A §-ában; a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 1. §-ában; valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott állami közfeladatot lát el a Rendőrségi törvény 2. § (2) a) és c) pontjában, valamint 100. § (1) bekezdés g) és 101. § (1) bekezdés f) pontjában, illetőleg az Önkormányzati törvény 8. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Rendőrséggel és a Határőrséggel, valamint a települési önkormányzatokkal történő együttműködése során;
g) tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos vagy helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
-3-
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére, továbbá 18 éven felüli és büntetlen előéletű. Kivétel a 18 év alatti- rátermettség, szakmai felkészültség és írásos szülői engedély birtokában lévő-személy, de ezen személyek éjszakai feladatot nem teljesíthetnek.
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
A tagsági viszony nyilvántartásba vétellel keletkezik. Az vehető nyilvántartásba, aki belépési nyilatkozatot tett és a tagsági díjat befizette.
A tagság önkéntes, a tagok jogai egyenlők.
Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
A kilépést irásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.
A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
Ilyen esetek kivizsgálásának időtartamára, illetve a közgyűlés határozat hozataláig az Elnökség a tagsági viszonyt felfüggesztheti.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában.
A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.
Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
-4-
AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK
Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél és a kezdeményezés okának megjelölésével - igényli, a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, vagy bíróság azt elrendeli. Az Egyesület legfőbb szervének ülései nyilvánosak.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti –határozatképtelenség miatt elmaradt –közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az éves költségvetés meghatározása és a Kszt. 7. §-ának (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően az éves beszámoló (mérleg), valamint a Kszt. 19. §-ának megfelelő közhasznúsági jelentés elfogadása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, más Egyesülettel való egyesülésnek kimondásához, illetve az Egyesület feloszlásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
A Közgyűlésről minden esetben Jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
- a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív);
- a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell);
- az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint
- a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint);
- az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével;
A Jegyzőkönyvet az Elnök és a Jegyzőkönyvvezető aláírja, a kettő megválasztott Jegyzőkönyv-hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A Jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag(küldött) betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (Jegyzőkönyv-kivonatot) kérhet.
-5-
A határozatokról a Titkár az EGYESÜLET Iroda útján a Kszt. 7. §-ának (2) bekezdése a) és c) pontjaiban előírtaknak megfelelő nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére - bármely tag (küldött) betekinthet. AZ EGYESÜLET működését illetően közérdekű, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjára, továbbá a beszámolóira vonatkozó határozatokat az Elnökség nevében a Titkár közli az érintettekkel, valamint a Kszt 7. §-ának (2) bekezdése b) és d) pontjában előírtaknak megfelelően nyilvánosságra hozza a Kszt. 5. §-ának b) pontja alapján.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELŐ SZERVEI:
Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai: az elnök, elnökhelyettes és titkár.
A közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 4 évre választja.
Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívok elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. A legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatképes, ha legalább 2 (kettő) tagja az ülésen jelen van, és a jelenléti íven aláírásával ezt igazolja.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök – távollétében az elnökhelyettes - szavazata dönt.
AZ ELNÖK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI:
- a Közgyűlést bármikor összehívhatja
- a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja
- a kiadások számláit ellenőrzi
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez
- harmadik személyekkel való szerződések megkötése
- a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak
megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését,
illetve felhasználását ellenőriznie kell
- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése
-6-
