Hulladékos alapismeretek 3. - avagy gondolatok a hulladékmegelőzésről
2005. szeptember 08.
A megelőzés lényege egy összefüggésrendszer felismerése, amelynek első és leglényegesebb eleme, kiindulópontja a reklám, amely segítségével a terméket vagy szolgáltatást eladni szándékozó cégek igyekeznek bennünket, fogyasztókat elérni, igényeinket befolyásolni. Azonban fontos felismerni, hogy van igazságtartalma annak a mára közhellyé vált mondásnak, mely szerint „minden reklám hazudik”, de legalábbis a terméknek kizárólag a kedvező tulajdonságait mutatja be. A legfontosabb tehát azt végiggondolni, hogy az adott árura valóban szükségünk van-e, megvásárlásával valós igényt elégítenénk-e ki? Talán ennél is fontosabb azt végiggondolnunk, hogy ez az igény nem eltúlzott-e. Lássunk erre egy példát. Új szokás az utcán üdítőitalos vagy ásványvizes palackot szorongatva járni-kelni. Látnunk kell, hogy valójában itt is a reklámok által mesterségesen gerjesztett igénnyel és viselkedésformával találjuk szemben magunkat. Ennek hátterében a kólás cégek nemrégiben feltűnt reklámjainak „sétapalackjai” állnak, amelyeket azért találtak ki, hogy minden pillanatban lehessen nálunk ilyen üdítőitalnak nevezett – ám nem feltétlenül üdítő hatású – termék, növelve ezzel az efféle cégek profitját. Tíz évvel ezelőtt még nem találkoztunk az utcán üdítőspalackkal szaladgálók tömegével, mégsem féltünk attól, hogy szomjan halhatunk egy-egy rövid séta alkalmával… Nem eltúlzott tehát ez az újfajta igény, amely többek között a műanyag hulladék (vagy rosszabb esetben a palackot eldobálva az utcai szemét) jelentős növekedésével jár?
„Szemétposta”
A fogyasztásra, a vásárlásra igen sokféle úton igyekeznek bennünket rávenni. Ennek leginkább szemetelős módja a „szemétposta”, vagyis az, amikor kérve vagy kéretlenül szórólapokat, színes prospektusokat dobnak a postaládánkba. Nem vitás, néha valóban jó szolgálatot tehet az időben érkező információ, de az esetek többségében mégis arról van szó, hogy felesleges zaklatásként éli meg az ember az efféle helyzetet. A kertes házakban a szemétposta talán nem olyan bosszantó, mint máshol, hiszen itt sok hely van a külön gyűjtéshez. Előbb vagy utóbb azonban általában betelik a pohár, szívesen lemondanánk a kéretlen küldeményekről. Ha hagyományos felbélyegzett borítékban érkezik a nemkívánatos reklámanyag és találunk feladót a borítékon, húzzuk át saját nevünket és írjuk rá: „Vissza a feladónak” vagy küldjünk egy levelet az érintett cégnek, amelyben megkérjük, hogy nevünket töröljék a címlistájukból. Egyéb esetekben szólhatunk a postásnak vagy ragaszthatunk egy címkét a postaládára, amely tudtára adja a kézbesítőnek a kérésünket: REKLÁMANYAGOT NEM KÉRÜNK! Magam mindegyik módszert kipróbáltam, általában működnek.
Hulladékmegelőzés a vásárlásnál
A vásárlásra fel kell készülni. Célszerű textil bevásárlótáskát, vesszőkosarat magunkkal vinni, mert különben minden egyes alkalommal új zacskók tömegével térhetünk haza, és ezek nyilván hamar a szemetesben kötnek ki. Tehát ha felmarkoltuk a kosarat, belevághatunk korunk felhőtlen szórakozásába, a bevásárlásba. Az egyik általános igazság, hogy a hulladék szempontjából a koncentrátumok jelentik a legjobb választást. Ha tisztítószert veszünk, válasszuk a 3-4-szeresére hígítható terméket, de ugyanez igaz az italokra is.
Hulladékmegelőzés az italok frontján
|
Bodzaital (nem áll el sokáig)
5 nagyobb fejű, egészséges bodzavirágot beáztatunk 5 liter vízbe. 24 óra múlva leszűrjük, 2 vékony citromkarikát, 50 dkg cukrot, 1 dkg borkősavat adunk hozzá, majd 1 napig állni hagyjuk, időnként megkeverjük. Hígítás nélkül, lehűtve fogyasztható.
Megjegyzés: a bodzavirágokért sétáljunk egy kicsit távolabb, ne forgalmas út mellől szedjük.
Bodzaszörp (őszre-télre való)
10 szép bodzavirág, 3 l víz, 2 kg cukor, 5 dkg borkősav, 4 citrom felkarikázva. A hozzávalókat egy megfelelő méretű üvegben két napig érleljük, időnként kavargatjuk, majd egy mokkáskanál szalicil hozzáadásával kisebb üvegekbe töltjük. |
Az italok esetében a szörpök jelentik a szerencsésebb választást, mert így kevés csomagolóanyag vásárlásával nagy mennyiségű nedű nyerhető. (Ne legyen illúziónk, ha szénsavas italt vásárolunk, akkor is csak valamilyen koncentrátum, sűrítmény felvizezett származékát tesszük a kosarunkba. Ha ilyet veszünk, akkor a rengeteg reklámért, a mesterséges színezékért, a tartósítószerért, a csomagolóanyagért és a hígításra használt vízért fizetünk borsos összeget. Inkább válasszuk a hazai gyártású szörpöket, melyekből tartósítószer- és színezőanyag-mentes, üvegbetétes fajtákat is gyártanak.) Még jobb, ha saját készítésű háziszörpöt fogyasztunk. Arra buzdítunk minden kerttulajdonost, hogy használja ki a kert és a természet adta lehetőségeket. Valószínűleg kevesen vitatják, hogy a kora nyári időszakban nincs jobb itóka, mint a házi készítésű bodzaital. Készíthető belőle hosszabb ideig tárolható sűrítmény, szörp is, akárcsak a meggyből, a ribizkéből, vagy a szederből. Jó, ha kertünk naposabb részébe gyógynövényeket is ültetünk, mert ezekből kitűnő tea nyerhető. Ezt nyáron lehűtve, jeges teaként is ihatjuk. Hasznos, ha van a kertben egy kis menta (vigyázat, vízigényes), citromfű, kakukkfű. Ehhez alkalomadtán szedhetünk orbáncfüvet, kamillát, cickafarkat, hársfavirágot vagy rakhatunk bele gyümölcsöt (pl. ribizli, meggy) is. Arra ügyeljünk, hogy a gyógynövényeket ne védett területen gyűjtsük! Egy kevés türelemmel kifejleszthetünk néhány teakeveréket, amely ízlésünknek legjobban megfelel. A lehetőségek szinte korlátlanok, hiszen a szakirodalom csaknem 200 hazai gyógynövényt tart nyilván. Figyeljünk, mert közülük néhány (például a cickafark vagy a fehérüröm) keserűanyagokat is tartalmaz, ezért ezeket – ha hűsítő italt készítünk belőlük – csak rövid ideig áztassuk. A limonádéról se feledkezzünk meg, mert az igazi citromból készített ital valóban kiváló. A legjobb persze az volna, ha a gyümölcsöt meg tudnánk termelni magunknak, de ez a mi klímánkon nem olyan egyszerű. Mégsem kizárt, hogy legalább részben saját citromot fogyasszunk, ami különösen azoknál az ételeknél lényeges, amelyeknek a citromhéj fontos alkotórésze, ugyanis a tárolás során leginkább ezt érik olyan hatások, amelyeket jobb elkerülni. A citromnövény dézsában nálunk is megél, de ehhez tavasztól őszig napos, szélcsendes zugot keressünk neki, télire pedig vigyük fagymentes helyre. Szaporításával nem érdemes bajlódni, jobb ha ezt a szakemberekre hagyjuk, ám a metszésével kapcsolatos tudnivalókat a szakirodalom segítségével könnyen elsajátíthatjuk.
Ezúton kérjük a tisztelt olvasókat, hogy ha a fentiekhez hasonló kipróbált és jól bevált recept birtokában vannak, azt juttassák el a szerkesztőségbe, vagy a faluvédő egyesülethez az Építők Boltjába, hogy a következő számokban azokat – természetesen az adatközlő nevének feltüntetésével – közre adhassuk.
Munkácsy Béla
Máriahalmi Polgárőr és Faluvédő Egyesület
