2006. március 02.
A település 1920 után kezdett lassan kiépülni a tatabányai Szénbányászati Rt. területén. Az akkori Felső-tanyát Rokkant telepnek /1930/ később Szár-újtelepnek vagy Újszárnak /1945/, majd Szár II-nek nevezték.
1972-ben kapta a Szárliget nevet, majd 1983 január 1-től községi rangot kapott.
1989-ben külön vált addigi társközségétől-szár- s önálló községként kezdte meg működését.
A falut nemcsak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal osztja ketté, de Fejér és Komárom-Esztergom megye határvonala is áthúzódik rajta. E végett a lakosság többször kezdeményezte a település Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását. Ez 1999. július 1-én meg is történt.
Az első óvoda épület 1941-ben épült szatócs üzletnek és tejcsarnoknak a Deák utcában, tulajdonosa a Máté család volt. Az árusítás 1944 karácsonyáig tartott. Az épület 1948-ig üresen állt. Ezután 2 évig vegyes kereskedés folyt az épületben, majd fél évig munkásszálló volt.
Ezt követően a DISZ szervezet klubhelyisége volt. 1953-ban történt az óvoda megnyitója egy óvónővel, egy dajkával és 25-30 gyerekkel. Az óvoda épületét társadalmi munkával hozták létre. A gyerekek csekély térítés mellett, tejet kaptak, melyet a magukkal hozott tízóraival fogyasztottak el. Ebéd után lefeküdtek és délután háromig aludtak, majd négy órakor mentek haza. Az ebéd részben hideg, részben a szülők által hozott étel volt.
Az 1954-55-ös tanévben az óvodát napközivé fejlesztették volna, de a szülők nem igényelték.
1960-ban az újra rendelkezés értelmében meg kellett szüntetni a gyerekek altatását, mert hideg étellel nem maradhattak az óvodában. 1968. november 18-án az óvoda az iskola épületébe költözött, a volt igazgatói lakásba. Az új és szép környezet előnyös feltételeket teremtett.
A természetes megvilágítás mellett a folyóvíz is biztosított volt. 1976. november 15-re felépült az új kétcsoportos óvodaépület konyhával-ez tette lehetővé a gyermekek étkeztetését. A gyermeklétszám ez idő tájt 60-65 fő. Az óvoda dolgozói és a falu lakói sokat tettek-társadalmi munkával-az óvoda felépüléséért, a környezet kialakításáért, udvarrendezésért.
1994-ben a tartósan magas gyermeklétszám szükségessé tette a harmadik csoport létrehozását, a csecsemőgondozó épületében. A kisovi az óvodával közös udvarban, de külön épületben helyezkedik el.
Mindez tükrözi, hogy óvodánk fejlődése párhuzamos volt a lakosság számának növekedésével, falunk gyarapodásával.
